2011. március 2., szerda
Megérzed, hogy szülni fogsz?
Persze, hogy megérzed. Csak legfeljebb többszöri nekifutásra "érzed meg".
A vége felé én inkább azon aggódtam, hogy ne idő előtt jöjjön, amikor még dolgoznom kell, még nincs kész a gyerekszoba, stb.. Amikor úgy 3 héttel a kiírt időpont előtt kérdezte a dokim, hogy "na és akkor be vagyunk már pakolva, ugye?", én kicsit kényelmetelnül éreztem magam, miközben vigyorogva bólintottam. Mert végülis be voltam pakolva, csak nem 100%-osan, amit kábé az utolsó héten sikerült abszolválni egyébként.
Aztán meg reménykedtem, hogy az apja születésnapján fog kibújni a baba- hát nem, késett egy napot. De akkoriban már valamit éreztem. bár látszólag nem változott semmi testileg, ami bejósolta volna a szülést. Mégis, lelkileg más érzés... Előző nap, lefekvéskor, magamban mondtam a kiscsávónak, hogy most már minden rendben, kijöhet, nagyon várjuk. És szélesre nyíló ablakokra, meg ajtókra gondoltam, meg arra az érzésre, amikor az ember "kinyit valamit", és ez be is jött, mert gyorsan tágultam.
Szóval ez inkább nem megérzés, azt hiszem, hanem egyszercsak az ember kész lesz rá, hogy szüljön. És ez nem az az érzés, amit sokan mondanak, hogy majd eleged lesz az egészből és túl akarsz már lenni rajta, nem. Amikor az ember átadja magát annak, aminek történni kell.
Jó érzés.
Persze előtte úgy képzeltem, romantikusan, hogy majd az éjszaka kellős közepén felkeltem a Kedvest, mondván, hogy "itt az idő". Valamiért ezt a mondatot csodálatosnak találom, talán pont a megadás, vagy átadás miatt. Öröm van benne, és megmásíthatatlan bizonyosság, hogy aminek történnie kell, az közeledik, és jó, hogy így van. Nem küzdünk ellene.
Persze nem így történt, gyakorlatilag győzködni kellett engem, hogy menjünk már szülni, de az már a következő bejegyzésre tartozik...
A fotót köszi Tibunak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Popular Posts
-
Az embernek vannak elképzelései, igen. Ábrándozik, eltervez, magában mosolyog, anyának lenni jó dolog, nőnek lenni pláne. Fogalmad sincs, ...
-
Ó igen, látom magam előtt azt a gyönyörű képet: kisimult arcú, boldog kismama gyengéden néz le újszülöttjére, aki édesdeden szopizik... ez l...
-
Meghalt a kutyám. Még tavasszal. Séta közben olyan lassú volt, alig vonszolta magát, éreztem, hogy valami baj van--- Akkor még nem tudtam...
-
- Az elengedésről Ugyanazzal a bizonyosággal kezdődik, mint először. Tudom, hogy odabent van. Valahogy kapcsolatba kerül velem, és én őv...
-
Fájni fog? Igen. Nagyon? Igen. Az első fájásoknál olyan érzés, mint egy erősebb menstruációs görcs: nekem a köldököm alól indult, és csak el...
-
Anyának lenni folyamatos harc. Elsősorban önmagammal. Mert hiába szeretnék, nem tudok jobb lenni önmagamnál. A határaimat tágítani, a le...
-
Érdekes, hogy alakul át az ember testtudata várandósan, főleg a vége felé. Mindenki azt mondja, hogy mekkora pocakod van, de te nem veszed é...
-
Helló, pokol. Gondolja hősnőnk, miközben ámulva figyeli a gyereket. Nem, ezt nem lehetett sejteni, hogy ez ilyen lesz, hogy ez az angy...
-
Amikor megszületett a kisfiam, felnéztem, és ott volt a lábam között, kis enyőkés béka, üvöltött, na mi volt az első mondat, ami elhagyta a ...
-
A fiam négy éves lett. Az egyik. Te jó ég, hiszen kétgyerekes anya lettem! Az elmúlt évben. Az, amelyik a gyerekcsinálás jegyében in...
Followers
Keresés ebben a blogban
Blogger templates
Blogroll
Popular Posts
-
Az embernek vannak elképzelései, igen. Ábrándozik, eltervez, magában mosolyog, anyának lenni jó dolog, nőnek lenni pláne. Fogalmad sincs, ...
-
Ó igen, látom magam előtt azt a gyönyörű képet: kisimult arcú, boldog kismama gyengéden néz le újszülöttjére, aki édesdeden szopizik... ez l...
-
Meghalt a kutyám. Még tavasszal. Séta közben olyan lassú volt, alig vonszolta magát, éreztem, hogy valami baj van--- Akkor még nem tudtam...
-
- Az elengedésről Ugyanazzal a bizonyosággal kezdődik, mint először. Tudom, hogy odabent van. Valahogy kapcsolatba kerül velem, és én őv...
-
Fájni fog? Igen. Nagyon? Igen. Az első fájásoknál olyan érzés, mint egy erősebb menstruációs görcs: nekem a köldököm alól indult, és csak el...
-
Anyának lenni folyamatos harc. Elsősorban önmagammal. Mert hiába szeretnék, nem tudok jobb lenni önmagamnál. A határaimat tágítani, a le...
-
Érdekes, hogy alakul át az ember testtudata várandósan, főleg a vége felé. Mindenki azt mondja, hogy mekkora pocakod van, de te nem veszed é...
-
Helló, pokol. Gondolja hősnőnk, miközben ámulva figyeli a gyereket. Nem, ezt nem lehetett sejteni, hogy ez ilyen lesz, hogy ez az angy...
-
Amikor megszületett a kisfiam, felnéztem, és ott volt a lábam között, kis enyőkés béka, üvöltött, na mi volt az első mondat, ami elhagyta a ...
-
A fiam négy éves lett. Az egyik. Te jó ég, hiszen kétgyerekes anya lettem! Az elmúlt évben. Az, amelyik a gyerekcsinálás jegyében in...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése