Na és a szex?

Ja igen, a szex. Mi is az...?
Már nem emlékszem.


Van ugye, egy romantikus, és merőben naiv elképzelés a fiatal lányokban arról, hogy milyen a várandósság. Amiben egyszerűen csak szépek vagyunk nagy pocakkal, mindenki mosolyog ránk, az őzek és kisnyulak dalolva kísérnek minket utunkon, és a leendő apukával csupa érzéki mámorban tobzódunk éjszakánként.
Érzékiség helyett - egy idő után- azonban csupa prózai dolog vár ránk: először is, ha már csak a tükör segítségével látjuk ama bizonyos szervünket, ami ehhez az akcióhoz elengedhetetlenül szükséges, nem feltétlenül a szexi az első szó, ami eszünkbe jut. Mert hát hiába nézünk lefele, a hasunkat nem tudjuk félrehajtani, hogy legalább csak egy pillantást vessünk arra, ami alatta van. A kézitükör előkerül a neszeszerből.
Az érzékiséget az sem segíti elő, ha utólag a leendő apuka szükségét érzi, hogy bocsánatot kérjen a magzattól a khmm... lökdösődésért.

"Most ne, néz a gyerek! - Hol? - Hát ott lent."

Szóval milyen érzés? Nekem egy idő után enyhe görcsök voltak utólag, ami szintén nem csinált kedvet a következő menethez. Ráadásul a hormonális változások miatt ugyanazt éltem át, mint a fogamzásgátólnál, mikor már régóta szedtem: a libidó csökkenését, majd gyakorlatilag, az eltűnését. Amikor fejben szeretne az ember szeretkezni, csak valahogy a teste nem reagál. Nehéz nem frigidnek érezni magadat. Ez persze, az apukáknak kellemetlenebb jóval, és akkor még a hat hetes gyermekágyas időszakról nem is beszéltem, itt nagyon sok múlik azon, hogy mennyi türelme van a másiknak. Érdemes az apajelöltek keresésénél egy kevésbé farokvezérelt példányt választani.
Nekem - ebben is - szerencsém van a Kedvessel, hálás vagyok neki, hogy nem éreztette velem sem a neheztelését, sem a hiányérzetét, elfogadta, hogy ez most egy ilyen helyzet, és bizonyos áldozatokat neki is meg kell hoznia.

- Szóval, mintha egy kaput bezártak volna, amin ezek a dolgok nem jöhetnek át. Egy színt elveszít a világ, miközben tudod, hogy milyen jó is lenne...
Üzemeltető: Blogger.